Az öttagú konzorcium kutatás-fejlesztési projektet valósított meg a Széchenyi 2020 program keretében 1,481 milliárd forint összköltséggel, 1,003 1,481 milliárd forint támogatás segítségével.
A cél a hazai, elsősorban az ajkai tározók bányászati és vegyipari hulladékaként lerakott újabban bauxit maradványnak nevezett vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeinek kutatása, hasznosítási eljárások, technológiák és eszközök fejlesztése. Az összefogás eredménye a vörösiszapban található másodnyersanyagok, köztük fémek és ritkaföldfémek kinyerése, építőipari alapanyagok gyártása, biológiai eljárások alkalmazása, talajjavítási lehetőségek feltárása, kedvező környezeti hatások elérése. A projekt eredményeként számos eljárás és két termelő technológia illetve berendezés jött létre Ajkán és Inotán (Csóron). A bauxit maradvány (vörösiszap) újra hasznosítása megkezdődött.
A részt vevők több területen működő vállalkozások és intézmények összefogását szervezték meg.
A GOLDER Zrt. végezte el az ajkai tározó ásványvagyon-becslését és a tervezett hasznosításra vonatkozó gazdaságossági számításokat, a különböző felhasználások esetén várható környezeti, társadalmi és egészségügyi hatások számszerűsítését, a tározó geokémiai modellezését, a karbonlábnyom értékelését, az éghajlatváltozással összefüggő kockázatok meghatározását, reziliencia vizsgálatokat a tervezett hasznosítási alternatívák vonatkozásában, és ezzel az ajkai vörösiszap vagyon megismerése szempontjából jelentős eredményt ért el.
A GEOVOL Kft. által a tározón elvégzett reaktor fejlesztés és vizsgálatok eredményeként meghatározásra került a vörösiszap pH-csökkentése elérhető elméleti értéke. A tározói hulladéktestben a CO2 betáplálás és mintavételezés nyomán megvalósult a terjedési vizsgálat. A terjedési modellezések lehetővé teszik a vörösiszap elősemlegesítését, a lúgosság csökkentését.
A Martin Metals Kft. által megvalósult és Ajkán beüzemelésre került a vasoxid dúsítmányok kinyerését szolgáló, és a hőálló, valamint gyorskötő cement gyártásra szolgáló pilot berendezés. A Várpalotai iparterületen (Csór telephelyen) megvalósult a vörösiszap felhasználásával történő betongyártó berendezés. Kidolgozásra kerültek a gyártási technológiák, megtörtént a próbaüzem, megkezdődik a termékgyártás. Megindul a termékek, és a projekt során létrejött know how piaci bevezetése, értékesítése.
A Bay Zoltán Nonprofit Kft.-nek mind a szulfátredukáló baktériumokkal történő, mind a bioszorbenssel történő fémleválasztási kísérletei eredményesnek bizonyultak az alacsonyabb fémtartalmú oldatok kezelésére ott, ahol a klasszikus kémiai, hidrometallurgiai megoldások már nem gazdaságosak. Valamint kidolgozott és nagylabor szinten megvalósított egy olyan feldolgozási eljárást, mellyel a vörösiszap értékes elemei (titán, szkandium) kinyerhetők és a keletkező hulladékok is hasznosíthatók.
A PANNON Egyetem laboratóriumi és kvázi félüzemi szinten sikeres a vörösiszap felhasználása kerámiai- és kötőanyagipari termékek előállítására. A klímakamrás és termőföldi kísérletekkel bizonyította a vörösiszap termésnövelő hatását lágy és fásszárú tesztnövények esetében. A vörösiszap ritkaföldfém komponenseinek elválasztása részleges feltárással, ion-cserés módszerrel, folyadék-folyadék extrakcióval és csapadék képződéssel megvalósult, gazdaságossága dönti el annak alkalmazhatóságát.